Az akarj-átok;
Amit tudnátok, azt nem akarjátok adni, amit akartok, azt meg nem tudjátok.
Amit akartok, arra nem vagyunk képesek, amire meg képesek vagyunk, azt nem akarjátok tudni.
Nem bűnbeesés volt és azt nem is Évára kell kenni. Ami történt, több volt, mint bűn; hiba, és azt Párisz követte el balítéletével. Afroditét választani? A világ legszebb nőjét? A hatalom és a bölcsesség helyett? Azt, hogy a trójai bájgúnár a bölcsességből nem kért – érthető, mire jó az? De hogy visszautasította a hatalmat a nővel szemben... a hülye. A világhatalommal már ugyan mibe került volna megszereznie a nőt?
Raszputyin és Freud kortársak voltak, de vajon melyikük tette boldogabbá a nőket?
Az „Öröm-apa” legfeljebb csak felszabadíthatta, vagy tudatosíthatta őket, a „Bujálkodó” ennél talán többet adhatott.
A tragikomikus, hogy Alexandra cárné nem Freud, még csak nem is Raszputyin, hanem végül Lenin és a bolsevikok puskacsöve elé került.
